(Death Row/Interscope/Universal)

Ha az életben talán nem is volt ennyire kigyúrt figura Tupac Amaru Shakur, mint a mozgalmi hősöket megidéző festett borítón látható, de azért elég kemény legény volt a karrierjét a Digital Undergroundban kezdő, majd életében négy, mondanivalójában fontos nyugati parti G-funk lemezt megjelentető, színészként is sikeres 2Pac. 1996. szeptember 13-án bekövetkezett halála a lemezkiadástól nem választotta el: immár ötödik posztumusz kiadványa jelenik meg.

Az élete utolsó hónapjaiban rögzített, Makaveli néven kiadott lemeze felvételekor megmaradt annyi dal, hogy idén két duplalemezen láthatnak napvilágot a féltve őrzött dumák. Nem számítva a verseinek feldolgozásait tartalmazó posztumusz spoken word lemezt (The Rose That Grew From Concrete, Vol 1). És még mindig tekintélyes anyag van raktáron. Sztahanovista módjára dolgozhatott szegény 2Pac, így aztán biztosan veri a többi síron túlról reppelő halott vetélytársat, The Notorious B.I.G.-t vagy Big Punt a poszthumusz lemezek tekintetében. Az üzlet persze szépen virágzik, ebből az albumból az amerikai megjelenés óta eltelt pár hét alatt 1,8 millió ment már el. A nemrég még viszályban lévő anyuka (Afeni Shakur) és kiadófőnök (Suge Knight) együtt jegyzik a lemezt producerként, csak a már öt éve is elcsépelt hangzás okozhat némi fennakadást a zenére is kíváncsiaknak. Azonban mindent elfed az Üzenet, mely itt is a szokásos lelkiismeretes gengszterduma, sok szexes élménnyel. A néhány dallamos slágergyanút (melyek közül a legnagyobb a beharangozó maxin tévesen szereplő Lil' Homies) és a sok üresjáratot elpufogtató két óra eléggé unalmas, meg sem közelíti 2Pac csúcsművét, a Me Against The Worldöt. A kiadó részéről folytatás ősszel, csak nehogy tényleg az idők végéig tartson a muníció, 2Pac meg Elvisszel ölelkezzen valahol Gracelandben. Csak rajongóknak!